Távvezérlés bármilyen eszközzel (saját "felhőszolgáltatás")
Az eszközünkön elérhető saját "felhő" szolgáltatással harmadik fél szolgáltatása nélkül, ingyenesen érhetjük el és kezelhetjük rendszerünket. Adataink nem kerülnek ki senkihez, és igény esetén bárhonnan elérhetők, ahol van internet, ugyanakkor zárt rendszerként is teljes funkcionalitást biztosít, ha csak helyileg érhető el. Az alaprendszer lehetőséget biztosít a felhasználók egyedi kezelésére, így korlátozott hozzáféréseket állíthatunk be más felhasználók, családtagok vagy akár megtekintők számára. Minden felhasználói fiókhoz rendelhetünk saját szintű hozzáférést és jogosultságokat, így mindenki csak az általa elérhető eszközökhöz férhet hozzá. Ezáltal biztonságosabbá tehetjük az otthoni automatizálást, és személyre szabottabbá az egyes felhasználók élményét és lehetőségeit.
Ezen a módon hatékonyan kezelhetjük a hozzáféréseket, biztosítva, hogy mindenki csak a szükséges és megfelelő jogosultságokkal rendelkezzen, növelve ezzel a rendszer biztonságát és használhatóságát.
Loggolás és monitoring a folyamatok áttekintéséhez
Az egyre komplexebb fűtés-hűtési rendszerek esetén kiemelten fontos, hogy a rendszer működése könnyen követhető legyen, hogy az esetleges anomáliák gyorsan felismerhetők legyenek, és hogy a rendszert lehetőleg a legjobban lehessen optimalizálni. A Domoticz alaprendszer lehetővé teszi az összes komponens működési paramétereinek tárolását és visszatekinthetőségét, azonban a teljes kép és a jobb feldolgozhatóság érdekében különleges grafikont készítettünk.
Ez a speciális grafikon áttekintést nyújt az elmúlt 24 óra működési adatairól. A grafikonon láthatók a célok és a mért értékek, valamint az eszközök működése. Ez segít abban, hogy egy pillantással átlátható legyen a rendszer teljesítménye, és könnyen észrevehetők legyenek az esetleges eltérések vagy problémák, így lehetőségünk van a rendszer hatékonyabb üzemeltetésére és az energiahatékonyság növelésére.
Dual hőforás használatának lehetősége
Az elektrifikáció és az üzembiztonság növelésének egyik egyszerű módja a meglévő gázkazán alapú fűtésrendszert kiegészíteni egy elektromos hőszivattyúval. Ehhez nem szükséges a hőszivattyút a várható legnagyobb terhelésre méretezni, hanem csak az általános, normál üzemre. Amikor ez a teljesítmény nem elegendő, automatikusan bekapcsolhatjuk a gázkazánt is a kívánt teljesítmény eléréséhez. Ezáltal jelentősen csökkenthető a beruházási költség, és növelhető a fűtési rendszer üzembiztonsága.
Ez a módszer lehetővé teszi a hőszivattyú hatékonyabb kihasználását, miközben fenntartja a gázkazán tartalék teljesítményét a nagyobb terhelési időszakokra. Így az energiahatékonyság is nő, hiszen a hőszivattyú a kisebb terhelési időszakokban képes ellátni a fűtési igényeket, míg a gázkazán csak akkor kerül bekapcsolásra, amikor nagyobb teljesítményre van szükség. Ez a megoldás tehát nemcsak költséghatékony, hanem környezetbarát is, mivel csökkenti a gázfelhasználást és a károsanyag-kibocsátást.
Zóna vezérlés az energia hatékonyság és komfort érdekébe
A rendszer alkalmas bármilyen vezérlésű szónaszelepek kezelésére, az on-off szelepek lehetnek alapból nyitottak vagy zártak. Így az egyes helyiségekben lehetőség van az egyedi hőmérséklet-szabályozásra, ami optimális komfortérzetet eredményezhet minden zónában.
Időjárás követő fűtés-hűtés vezérlés
A nagy hőtehetlenségű rendszerek, például a padlófűtés esetén nagy kihívást jelent a hőmérséklet szabályozása a külső hőmérséklet ingadozásaival szemben, ami diszkomfortot okozhat az épület lakóinak.
E probléma kezelésére két megoldást kombináltunk. Egyrészt adaptív, öntanuló algoritmusokat alkalmazunk a helyiség hőtehetlenségének mérésére és figyelembevételére a vezérlés során. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer fokozatosan alkalmazkodjon az egyes helyiségek hőmérséklet-ingadozásaihoz, és optimalizálja a fűtési, hűtési folyamatokat az adott körülményekhez.
Másrészt a rendszer előretekintő módon figyelembe veszi az időjárás-előrejelzéseket és a felhasználó által beállított időpontokat a jövőbeli hőigény alapján. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer időben reagáljon a várható hőmérsékletváltozásokra, és előzetesen beállítsa a megfelelő hőmérsékletet a helyiségekben, hogy minimalizálja a diszkomfortot és optimalizálja az energiafelhasználást.
Ezeknek az algoritmusoknak a finomhangolása mindig az adott rendszer egyedi jellemzőihez és az épületben élők igényeihez igazítható, így biztosítva a maximális hatékonyságot és komfortot.
Wifi jelenlétalapú vezérlés
Az energiahatékonyság növelése és a komfortérzet fenntartása érdekében a jelenléten alapuló szabályozás fontos szerepet játszik. A rendszer képes érzékelni, hogy van-e valaki az épületben, és ennek alapján dönt, hogy átvált-e a "normál" üzemmódból a "takarékos" üzemmódra, azáltal, hogy figyeli a mobil eszközök helyi Wi-Fi hálózatra való csatlakozását.
Ezt a funkciót egyedileg be- és kikapcsolhatjuk fűtés, hűtés és használati melegvíz esetén is. Fontos kiemelni, hogy akár csak 1 Celsius-fokkal csökkentjük a fűtési vagy hűtési hőmérsékletet, amikor nincs otthon senki, ez akár 3-5 százalékos energia megtakarítást is eredményezhet.
Keverőszelep vezérlés
A keverőszelepek valóban hatékony eszközök lehetnek a hűtő-fűtő rendszerek optimalizálásában. Azáltal, hogy szabályozzák a vízhőmérsékletet az előremenő vízben, lehetővé teszik, hogy a rendszer könnyen alkalmazkodjon a különböző környezeti feltételekhez és igényekhez. A megfelelően beállított keverőszelepek segítségével lehetőség van arra, hogy a fűtési vagy hűtési teljesítményt a kívánt komfortszint eléréséhez igazítsuk, minimalizálva ezzel az energiaveszteséget és növelve a rendszer hatékonyságát. Az időjáráskövető vezérlés lehetővé teszi, hogy a rendszer automatikusan reagáljon az időjárási változásokra és az épület belsejében kialakuló körülményekre. Ezáltal javítható a komfortérzet és optimalizálható az energiatakarékosság. A padlófűtés esetében különösen fontos lehet a hőmérséklet szabályozása, hogy a padló hosszabb ideig megtartsa a kívánt hőmérsékletet, és ezzel kellemes környezetet biztosítson az ott tartózkodóknak.
A hűtési üzemben való alkalmazásuk pedig segíthet elkerülni a párakicsapódás és a gombásodás problémáit, mivel lehetővé teszik a helyiség levegőjének optimális páratartalmának fenntartását és a nedvesség szabályozását.
Energiamérleg alapú vezérlés
A napelemek által termelt energia jelentős lehetőséget kínál az energiahatékonyság és a fenntarthatóság terén, azonban ennek maximális kihasználása érdekében fontos lehet más energiaforrásokkal is kombinálni. Ezáltal a rendszer nem csak stabilabbá, hanem gazdaságosabbá is válhat. Amikor a napelemek által termelt energia mennyisége eléri a beállított visszatáplálási értéket, akkor a rendszer automatikusan átállíthatja a fűtés-hűtés, a használati melegvíz és a puffertároló célhőmérsékletét. Ez a dinamikus szabályozás lehetővé teszi a rendszer hatékonyabb működését és az energiamegtakarítást.
A villamos energia azonnali átalakítása hőenergiává és annak tárolása kulcsfontosságú szerepet játszik az energiahatékonyság növelésében. Ezáltal a rendszer képes hatékonyan felhasználni a termelt energiát, és minimalizálni az energiaveszteségeket. A megfelelő szabályozás és automatizálás segít abban, hogy a rendszer mindig optimális teljesítményt nyújtson a rendelkezésre álló energiaforrásokból, ezáltal tovább növelve a gazdaságosságot és a fenntarthatóságot.
Külső hőmérséklet alapú höszivattyú hatékonyság optimalizálás
Levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága sajnálatos módon jelentősen csökken a külső hőmérséklet csökkenésével. Általában az adatlapokon a COP (Coefficient of Performance) érték szerepel, amely +7 fokos külső hőmérsékletnél és 30 fokos előremenő víz hőmérsékletnél érvényes, és általában 4 és 4,5 közötti értékkel rendelkezik. Ez az érték már 0 foknál csak körülbelül 3 körül mozog, míg -5 foknál akár 2 alá is csökkenhet. Ebből adódóan érdemes a berendezést olyan időszakokban használni, amikor melegebb van. Ennek érdekében két funkciót kombináltunk. Az egyszerűbb esetben a célhőmérséklet abszolút értéke módosítható a külső hőmérséklet alapján. A másik lehetőség az, hogy a berendezés a nap legmelegebb vagy leg hidegebb óráiban fog üzemelni a megemelt célhőmérséklettel, azon kívül pedig a normál alapértékkel. Ezáltal növelhető a hőszivattyú hatékonysága és optimalizálható a fűtési vagy hűtési folyamat a külső körülményeknek megfelelően.
Harmatpont alapú hűtés vezérlés
Az egyre elterjedtebb fal- és mennyezethűtés fő problémája a hideg csöveken kialakuló vízkicsapódás, amely nedvességet és penészt okozhat. Ez műszaki és egészségügyi problémákhoz vezethet, mivel a nedvesség károsíthatja a gipszkartont és penészesedést okozhat. Ennek megakadályozására a helyiségekben a harmatpont figyelésével a keverőszelepenél lehetőség van az olyan hőfok beállítására, amely garantálja a harmatkicsapódás elkerülését, miközben biztosítja a rendelkezésre álló legnagyobb hűtőteljesítményt. A hűtőberendezések dinamikus hűtő hőmérséklet szabályozása sok esetben problémát jelent vagy csak egyedi beállításokkal oldható meg. Egy másik elterjedt gyakorlat az, hogy a hűtővíz hőmérsékletét általában 18-20 fok között állítják be, ami kisebb felületek esetén nem mindig biztosít elegendő hűtést. Ezért fontos olyan megoldásokat keresni, amelyek dinamikusan alkalmazkodnak az adott körülményekhez és optimális hűtést biztosítanak a felhasználók számára.
Telepítés, beállítás és konfiguráció
| DSVT_HMV_ZONE_6 Hűtés-Fűtés vezérlő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 | Működési logika fűtés-hűtés esetén |
Üzemmód
Ha szeretnénk fűteni, először is ellenőrizzük a termosztát üzemmód kapcsolóját, hogy biztosan fűtés üzemmódban legyen. Ezt követően választhatunk a különböző hőforrás üzemeltetési lehetőségek közül:
Termosztát
- Off: A kikapcsolt állapotot jelöli.
- 1. eszköz: Ebben az üzemmódban kizárólag az első eszközt használjuk fűtésre.
- 2. eszköz: Ebben az üzemmódban kizárólag a második eszközt használjuk fűtésre.
- Váltó: Ebben a módban először az 1. eszközt használjuk, amíg el nem éri a "vegyes" menüpontban módosítható "1. eszköz váltás határ" értéket. Ezt követően átvált a 2. eszköz használatára. Ez a mód kifejezetten a levegő-víz hőszivattyúk vezérlésére lett kitalálva, hogy típustól és tarifától függően, amikor gazdaságtalanná válik a hőszivattyú használata, átváltson a gázkazánra (lásd lábjegyzet).
- Dual: Alapvetően az 1. eszköz működik, és csak akkor kapcsoljuk be a 2. eszközt, ha a belső hőmérséklet nem éri el a kvótát. A "vegyes" beállítások között található "Fűtés, dual hőmérséklet differencia érték" csökkenti a hőfokot. Ha mindkét eszköz bekapcsol, akkor együtt működnek. Ez a megközelítés biztosítja, hogy ha az energia termelés költségeit nem is figyelembe véve, az épület fűtéséhez szükséges teljesítmény nem elegendő, akkor a kívánt hőmérséklet elérése érdekében bekapcsolódik a második eszköz is.
- Saver: Ez a mód a fenti két módszer ötvözete. Figyelembe veszi a belső hőmérsékletet, és ha szükséges, kapcsolja a 2. eszközt, de ha a külső hőmérséklet a határérték alá csökken, akkor kikapcsolja az 1. eszközt.
Ha bármelyik üzemmódban a fűtés bekapcsolásra kerül, először ellenőrizzük a belső hőmérőket. Ha nem találunk legalább egy "élő" hőmérőt, akkor hibajelzéssel kikapcsoljuk a rendszert és a hozzá tartozó összes eszközt, így nincs fűtés.
A külső hőmérő nem kötelező, de ajánlott. Azon zónákban, ahol nincs érvényes hőmérsékleti adat, a vezérlést lekapcsoljuk. A konfigurációtól függően a zónában vagy nem lesz fűtés, vagy túlfűtés is előfordulhat, amíg bármely más működő zónában van fűtési igény.
Zone_1_hőmérő
Ha legalább egy belső hőmérőt találunk, akkor elindul a fűtés és annak kalkulációs logikája. Az összegyűjtött hőmérsékleti adatokból meghatározzuk a legalacsonyabb értéket, amit továbbiakban intemp értéknek nevezünk. Ezután összegyűjtjük a zónák aktuális célhőmérsékletét annak függvényében, hogy normál vagy takarékos üzemmódban van-e állítva a fűtés. Ezek közül kiválasztjuk a legnagyobb értéket, ami az épület célhőmérséklete, a továbbiakban Fsetpoint.
Hűtés-Fűtés hiszterézis
Ahhoz, hogy döntést tudjunk hozni a hőforrások bekapcsolásáról, figyelembe vesszük, hogy van-e az Fsetpoint-nál kisebb érték a "vegyes" alatt található "Hűtés-Fűtés hiszterézis" és a "Power" értékek figyelembe vételével. Az első ellenőrzés során megvizsgáljuk, hogy a belső hőmérséklet (intemp) magasabb-e, mint a célhőmérséklet (Fsetpoint) plusz a hiszterézis. Ha igen, nincs szükség fűtésre, és kikapcsoljuk az összes vonatkozó eszközt a következő ellenőrzési ciklusig.
Fűtés Power limit
Ha az előző feltétel nem teljesül, akkor további ellenőrzéseket végzünk, hogy megállapítsuk, szükséges-e a fűtés bekapcsolása az adott zónában, és ezt követően zónánkénti vezérlést alkalmazunk. Zónánkénti vezérlés csak akkor indul, ha az alaprendszer fűtési igényt észlel. Ebben a ciklusban először megvizsgáljuk, hogy hidegebb-e az adott zónában, mint a célhőmérséklet mínusz a hiszterézis. Ha igen, akkor a zóna szelepet nyitjuk. Ha a rendszer on-off kapcsolásúra van állítva, kapcsolást hajtunk végre a zóna minusz kapcsolójára off értékkel, ha van ilyen beállítás.
Zone_1_zárás kapcsoló
Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor vizsgáljuk, hogy a zóna hőmérséklete nem magasabb-e, mint a célhőmérséklet plusz hiszterézis. Ha igen, akkor le kell kapcsolni a zónaszelepet. Ezzel egy időben, ha a rendszer on-off kapcsolásúra van állítva, kapcsolást hajtunk végre a zóna plusz kapcsolójára off értékkel.
Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor a zóna hőmérséklete a kívánt tartományban van a következő ellenőrzési ciklus végrehajtásáig, és nincs szükség beavatkozásra.
Hűtés működése alapvetően megegyezik a fütésnél bemutatott módszerrel, csak itt a zónákhoz beállított hűtési hőmérsékleteket vesszük figyelembe és a értékelési feltételek is forditottak.
Lábjegyzet:
Például egy 2024-es kedvezményes lakossági tarifa használata esetén egy átlagos hőszivattyúval ez kb. -5 Celsius fok. Egy kW hőenergia előállítása egy kondenzációs gázkazánnal kb. 12 HUF, hőszivattyúval 7 Celsius fok külső hőmérsékletnél 10 HUF, tehát 20% olcsóbb a hőszivattyú. A külső hőmérséklet csökkenése esetén a gázkazán megközelítőleg ugyanúgy 12 HUF/kW áron állítja elő a hőenergiát, de a hőszivattyúnak folyamatosan romlik a COP értéke, azaz az egy egység elektromos áramból előállított hőenergia mennyisége. Átlagos hőszivattyú +7 Celsius foknál 4.2 - 4.5 COP értékű, azaz 1 kW áramból kicsit több mint 4 kW hőt állít elő, de ez +3 Celsius foknál már csak 2.5 COP, -5 Celsius foknál már csak 1.5 COP, azaz +3 Celsius foknál már 16 HUF, -5 Celsius foknál már 26 HUF egy kW hőenergia előállítása.
---
Ha a rendszer kezelőfelületén a termosztát off állásban van, akkor minden kapcsolót kikapcsolunk, ami az 1 és 2 eszköznél fel van sorolva. Ezt azért fontos figyelembe venni, mert ha ezek közül a kapcsolók közül a Domoticz rendszeren belül máshol hivatkozunk vagy használjuk, akkor azt felülírja a kikapcsolás. Az On prioritás csak az adott virtuális eszközön belül érvényesül. |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elektrifikáció (átállás az elektromos berendezésekre)
Sokan váltanának régi gázkazánról hőszivattyús fűtésre, de mi azt javasoljuk, hogy inkább építsenek ki egy kettős fűtési rendszert a jelenlegi központi fűtésrendszer mellett.
Az új rendszer lehetőséget nyújt egy kisebb teljesítményű hőszivattyúval biztosítani a fűtés 97%-át, míg a régi rendszerrel áthidalható a maradék 3% az átlagosnál hidegebb napokon.
Vegyük például egy átlagos, közepes szigetelésű házat, ahol ahhoz, hogy megfelelő belső hőmérsékletet biztosítsunk a hidegebb napokon akár mínusz 10-15 fokos külső hőmérséklet mellett is, legalább 13-25 kW-os fűtési teljesítményű hőszivattyúra lenne szükség.
Az ilyen nagy teljesítményű hőszivattyúk már 3 fázisú elektromos ellátást igényelnek, ami további költségekkel jár, ha jelenleg csak egy fázis áll rendelkezésre. Emellett a hőszivattyúk ára típustól függően 2,1-2,9 millió forinttal magasabb lehet, mint egy 6-10 kW-os hőszivattyú esetén.
Az általunk fejlesztett fűtésvezérlő segítségével jelentősen csökkenthető az átállás költsége, ha megtartják a meglévő gázkazánt és csak egy kisebb teljesítményű hőszivattyút telepítenek. A rendszerünk lehetővé teszi, hogy a kisseb teljesítményű hőszivattyú ideiglenesen kisegítse a "régi" fütőberendezés a nagy hidegben felmerülő fűtési igény kielégítésére, amíg elérik és fenntartják a megfelelő belső hőmérsékletet.
Ezáltal egy 6-8 kW-os hőszivattyú is elegendő lehet (1,4-1,9 millió forint), és elkerülhető az elektromos hálózat bővítése, vagy legfeljebb csak egy amper bővítés szükséges, ami jelenleg ingyenesen elérhető 32 amperig.
A rendszerünk automatikusan vezérli a hőforrásokat a beállított paraméterek szerint. Lehetséges a váltóüzemmód beállítása, amely lehetővé teszi a gázüzemre történő átváltást a meghatározott külső hőmérséklet-csökkenés (alapértelmezett -5 Celsius fok) esetén, valamint a dual üzemmód, ahol a beállított határérték alatt automatikusan bekapcsol a gázkazán a belső célfűtéshez képest. Például, ha a belső célhőmérséklet 21 fok, és a beállított differencia 0,5 fok, akkor a hőszivattyú csak akkor működik, amíg eléri és fenntartja a 20,5 fokot. Amennyiben a belső hőmérséklet 20,5 fok alá csökken, automatikusan bekapcsol a gázkazán, hogy fenntartsa a megfelelő hőmérsékletet.
